fbpx
Acasă » TRADUCERI » MAGYAR » Egy jogtan hallgató győzött a kétnyelvű táblák ügyében a Kolozsvár Polgármesteri Hivatala ellen indított eljárásában
Iza Szocs vs. Emil Boc

Egy jogtan hallgató győzött a kétnyelvű táblák ügyében a Kolozsvár Polgármesteri Hivatala ellen indított eljárásában

A bíróság arra kötelezte Kolozsvár polgármesteri hivatalát, hogy kétnyelvű, román-magyar táblákat helyezzen el a város bejárataihoz. A nyertes kereset értelmi szerzője az BBTE Jogi Karának egyik III. éves hallgatója. 

A kétnyelvű táblák kérdésköre újból aktuálissá vált Kolozsvárott. A Kolozsvári Törvényszék közigazgatási bíróságának határozata által kötelezte a Polgármesteri Hivatalt arra, hogy kétnyelvű táblákat helyezzen el a város bejárataihoz, a város nevének román és magyar nyelvű feltüntetésével. Az ítélet végrehajtható. A polgármesteri hivatal még egy alkalommal fordulhat a bírósághoz perorvoslati kérelemmel. 

Ha az ítéletet végrehajtják, újabb tábla jelenik meg, „Kolozsvár” felirattal
Ha az ítéletet végrehajtják, újabb tábla jelenik meg, „Kolozsvár” felirattal

 

A kétnyelvű táblák elhelyezését kérelmező bírósági eljárást a hollandiai székhelyű, Közép-Európai Magyar Emberjogi Alapítvány nyújtotta be, melynek idegen nyelvű megnevezése European Committee Human Rights Hungarians Central Europe.

Az eljárást első fokon rövid időn belül jóváhagyták: az alapítvány június 27-én nyújtotta be a keresetet, július 11-én pedig a Kolozsvári Törvényszék egyik közigazgatási bírósága ítéletet hirdetett, jóváhagyva a Kolozsvár Városi Tanácsa és polgármesteri hivatala ellen intézett kérelmet.

Az ítélet meglepetésként érte a kolozsvári városi tanácsosokat, akik az állítják, hogy nem értenek egyet ezzel. „Teljes lényemmel európainak vallom magam, viszont úgy vélem, ahol efféle érzékenységek spekulálhatóak, ezen ítélet ellenében foglalok állást”, nyilatkozta Claudia Anastase a Szociáldemokrata Párt részéről. „Amennyiben a törvény úgy rendelkezik, hogy a kisebbségnek meg kell haladnia a 20%-os arányt, világos, hogy a kétnyelvű tábláknak nincs mit keresniük itt”, véli, a nemzeti Liberális Párt részéről, Ioan Bîldea.

A polgármesteri hivatal képviselői ugyancsak azt nyilatkozták, hogy a magyar nyelvű táblák kérdése nem rendelkezik jogi kerettel. „A polgármesteri hivatal eljárásbeli minőségében a 2012. népszámlálásra hivatkozott, amelyből kiderül, hogy a magyar etnikummal rendelkező lakosság 15,7%-os arányú. Ebben a helyzetben nem teljesülnek összességükben azok a törvényes feltételek, amelyek indokolnák a magyar nyelvű táblák elhelyezését” mondta a Polgármesteri Hivatal szóvivője, Oana Buzatu.

Emil Boc polgármester, a BBTE Alkotmányjogi professzora, nyilatkozta, hogy nézőpontja szerint, a törvény teljesen világosan előírja, hogy a kétnyelvű táblák kizárólag a lakosság 20%-os arányát meghaladó kisebbség esetében helyezhetőek el.

Csakhogy az BBTE Jogi karának egyik III. éves hallgatója, Szőcs Izabella, a Közép-Európai Magyar Emberjogi Alapítványának tagja, leckét adott a Kolozsvári polgármesteri hivatal jogászainak. Megtalálta az eljárás megnyerésének kulcsát: a Strassburgi Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, amely a kereset alapját képezte, és felülkerekedik a helyi közigazgatási törvényen, amelyre a kolozsvári képviselők hivatkoztak.

iza szocsAz ötlet teljes egészében Landman Gábor úrtól származik, aki a hollandiai Language Rights Alapítvány elnöke. Az elmúlt években ez az alapítvány a fríz kisebbség jogaiért küzdött, ezt követően,mivel Landman Gábor magyar gyökerekkel rendelkezik, átköltözött Romániába, és megállapította, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó törvényeket több olyan közösségben nem tartják tiszteletben, ahol a kisebbségi arány meghaladja a 20%-ot.

Ezelőtt két évvel kezdtem el dolgozni az Alapítványnál fordítóként, később elmagyaráztam Landman úrnak, mi a jogi eljárás ilyen kérdések esetében, ő pedig felajánlotta, hogy foglalkozzak jogi ügyekkel, és helyezzük gyakorlatba ezeket az ötleteket.A terv rendkívül egyszerű volt: Bármely törvényes jog vagy érdek, amelyet a közigazgatási hatóságok nem tartanak tiszteletben, megtámadható közigazgatási bíróság eljárása által, a bírói hatalom rendelkezik végső szóval a végrehajtó részéről, az állampolgárok ellen elkövetett visszaélések ügyében. Ez az algoritmus kiterjed bármely törvényes állampolgári jog vagy érdek tekintetében. Mintegy 30 közigazgatási-területi egység ellen indítottunk eljárást, a jogviták jelenleg megítélési szakaszban találhatóak.

Ezt követően a Helyi közigazgatási törvény (215/2001) által előírt 20%-os arány kötelező jellegének kérdéskörére koncentráltunk, és megállapítottuk a következőket: A 20%-os küszöb fölött a közigazgatási-területi egységeknek nincs választásuk, felszólító és tagadhatatlan módon, kötelesek tiszteletben tartani a nyelvi jogokat,20%-os arány alatt pedig célszerűségi tanulmányt szükséges végezniük, más szavakkal, ez lehetőséget kínál a közigazgatás számára. Azon döntés esetében, miszerint egy közösségben tiszteletben szükséges-e tartani vagy sem ezeket a jogokat, akaratpótló jogszabályként jelentkeznek a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény rendelkezései, amelyeknek következtében Románia beiktatta a Közigazgatási Törvénybe a nyelvi jogokat tartalmazó előírásokat. Ezeknek a jogoknak a tiszteletben tartása érdekében konkrétan arra van szükség, hogy a közigazgatási-területi egységben jelentős számban és hagyományos módon lakjanak a kisebbségi közösség tagjai, és fennálljon a szükséges igény erre vonatkozóan.

Kolozsvár esetében ezek a feltételek köztudomásúak, és úgy véljük, ezt a kijelentést senki nem kérdőjelezheti meg. Újból kiemelném azt a tényt, miszerint alapítványunk politikailag teljes mértékben független, és kezdeményezéseink által nemzetiségtől függetlenül, azokra az állampolgársági lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyeket a törvény kínál fel a közigazgatás általi visszaélések tekintetében. Szigorúan jogi szempontból közelítjük meg ezeket a kérdéseket, és nem kívánunk politikai, etikai, nacionalista stb. problematikát felvetni, illetve reméljük, hogy a XXI. században, egy multikulturális városban senkit nem fognak zavarni azok a táblák, amelyek tulajdonképpen nem tesznek mást, mint hogy kinyilvánítják a kolozsvári, 250.000 román állampolgár melletti, 50.000 főt számláló magyar nemzetiségű lakosság jelenlétét”, mondta el Szőcs Izabella a CLUJUST.ro kérdésére.

conventie strasbourg

A holland alapítvány elnöke, Landman Gábor azt nyilatkozta a CLUJUST.ro számára, hogy a kereset alapját a Strassburgi Keretegyezmény képezte: „Azt kértük a bíróságtól, hogy vegye figyelembe a Strassburgi Egyezményt. A speciális kérelem az volt, hogy biztosítsák Kolozsvár város kétnyelvű helységnévtábláinak a meglétét. Az egyezmény 11. cikk 3. bekezdésének megfelelően, ezeknek, bizonyos esetekben kétnyelvűnek kell lenniük. Kolozsvár a 11. cikk 3. bekezdésének előírásaiba illeszkedik. Ez Románia nemzetközi jellegű kötelessége. Ez az egyezmény ugyanúgy jogokat biztosít a kisebbségi lakosság 20%-os aránya alatt is.nyilatkozta Landman Gábor a CLUJUST.ro számára.

conventie strasbourg art11

Comments

comentarii

2 comentarii

  1. It would be a big shot, if a young girl would defeat the nazi mayor!

Lasă un răspuns

error: Conținut protejat. Contactați-ne la office@clujust.ro dacă vreți să preluați! Apăsați CTRL+P dacă vreți să printați pagina